A Dunakanyar kitűnő egynapos kirándulási lehetőséget kínál. Ez egy csodás vidék, amit a Duna rajzolt meg és a fővárostól sincs messze. Ha egyszer arra visz az utunk, ezeket a helyeket semmiképp se hagyjuk ki terveinkből…
Esztergomi Bazilika
A lenyűgöző klasszicista stílusú épület magának tudhatja az ország 5. legmagasabb épülete és a Magyarország főszékesegyháza címeket. Az Esztergomi vár ékköve 1822-1896-ig épült Kühnel Pál, Packh János, Hild József és Lippert József tervei alapján. Elődjeinek nehéz sorsuk volt, tűzvész, robbanás és a törökök is pusztították az esztergomi szent helyeket. A második világháborúban is sok sérülést szenvedett, de ma már igazi fényében ragyog 250 reflektor segítségével, így egy egész napos kirándulás esti végpontjaként is gyönyörű.
Belső alapterülete 5660 m2, 118 méter hosszú és 49 méter széles. Középső kupoláját 24 oszlop tartja, és az altemplomtól a kupoláig 100 méter magas. Ami igazán meghökkentő, hogy a tetején lévő gömb 2,5 méter átmérőjű, és a feszület 7 méter magas. 17 méter vastag falai Közép- Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.
Az épülethez közeledve a főbejárat fölött a „A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója” feliratot olvashatjuk. A Bazilikát az Egyházról, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Szent Péterről és Pálról és a négy evangélistáról készült szobrok diszítették, de sajnos ezek a háború áldozataivá válltak. Ma két jelenet és két angyal, valamint egy felirat díszíti a dunai homlokzatot, melyen az „Az odafent valókat keressétek” feliratot olvashatjuk.
Rám-szakadék
Az aktívabb kikapcsolást keresők egyik legkedveltebb helye a Rám-szakadék. Három forrásvölgy ékesíti ezt az elbüvölő tájat, amit vulkáni tevékenységek és a víz formált. Tanösvénytől függően 7-17 kilométeres utakon vehetünk részt. Két vége, Dobogókő és Dömös közt 112 méter a szintkülönbség, amit egyszerű kirándulós felszereléssel is leküzdhetünk. Viszont arra vigyázzunk, hogy ha Dömösről indulunk a zöld turistajelzést kövessük, ellenkező esetben pedig a sárgát. A maximális élményért értedemes lentről felküzdeni magunkat Dobogókőig. A szük völgyeken a vízesések közelében kell felmásznunk több helyen is.
A turistaútvonal 2006-ban lett újjáépítve 4,5 millió forintból. Így pihenők és 200 méternyi korlát teszi élvezetesebbé és biztonságosabbá a sétát. Elsősorban különböző moha- és zuzmófajokkal találkozhatunk, de a sziklák között kerecsensólymok, hollók, nyusztok, kék galambok, fekete harkályok és vadmacskák is pihennek. A növények közül a hölgyestike, nagyezerjófű, mérges sás és a tarka nőszirom kísérnek utunkon.
Visegrádi fellegvár
A Dunakanyar teljes esszenciáját beszívhatjuk a Visegrádi fellegvár tetején. Az UNESCO javaslati listáján is szereplő vár több mint 300 méterrel van a földfelszín felett. Elődjét a a tatárjárás során pusztították el. A legenda szerint az elpusztított erőd maradványaiból épült a Salamon torony, melyet később Mária Királyné erődíttetett meg.
Anjou Károly palotává fejlesztette a tornyot, ami a helyőrségnek adott otthont. Luxemburgi Zsigmond idején pedig itt, az ötszög alapú öregtoronyban őrizték a Szent Koronát. Később a török ostrom rombolta tovább, majd a bontások és az időjárás pusztította. 1960-tól kezdőtek meg a helyreállítási munkálatok és bár sok munka kell még a vár régi fényének visszahozzásához, de a története miatt biztosan megéri.
Ha mélyebben meg akarjuk ismerni a várat, idegenvezetést kérhetünk a vár történelmi kiállításához, rekonstruált makettjéhez, a Szent Korona kiállításhoz, a Panoptikumhoz és a vadászati, halászati és gazdálkodási kiállításhoz. Az egész család számára jó szórakozás lehet a solymászat, íjászat, tánctanítás, fegyverbemutató és pónilovaglás, amiket a vár környékén vehetünk igénybe.
Szentendrei Skanzen
Hivatalos nevén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum minden osztálykirándulás kedvelt célpontja, de iskolán kívül is érdemes ellátogatni ide, hiszen ez az egyik legnyugodtabb hely Budapest közelében. Élethűen berendezett szobák, malmok, pincék, istállók, műhelyek, templomok, út menti feszületek teszik egyedivé a területet. 1967-ben alapították és 46 hektáros méretével az ország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye és természetvédelmi terület.
1958-ban született a skanzen ötlete, 1974-ben vált önálló létesítménnyé. Kb. 40 000 néprajzi emléknek ad otthont. 10 néprajzi tájegységében, 400 épület található itt, köztük egy római villa feltárása. Ezekkel kiérdemelte 2005-ben a Prima Primissima díjat.
Ha interaktívabb kalandra vágyunk, a különböző programok idején célszerű idelátogatnunk. Kézműveskedhetünk, részt vehetünk folklór és színházi előadásokon. Aki már járt itt, annak is érdemes lesz pár év múlva újra eljönni, ugyanis a tervek szerint a jövőben közép-tiszavidéki, erdélyi és 20. századi tájegység is lesz.
Vác főtere
Vác főtere sok elbűvölő épülettel várja a látogatókat. Egykor egy templom állt a tér helyén, lebontása után pedig középületek, polgárházak és a piac helye lett. Itt találhatjuk meg a Városházát, az Irgalmas rendi kórházat és kápolnát, a Görög templomot, a Fehérek templomát és rendházát, a Siketnémák Országos Intézetét, a Kúriát és a Nagypréposti Palotát.
Érdekes története van a Városháznak. Korabeli térképek szerint török fürdő állt a helyén, viszont egy 1718-as térkép már városházát jelöl. Althann Mihály Frigyes püspök kezdte az építkezést 1735-ben, de csak Mária Terézia idejében, 1764-ben fejezték be.
A Siketnémák Országos Intézetének épülete két kis középkori házból áll. A törökök kiüzése után püspöki palotaként működött, és 1741-ben U alakú udvart építettek a palotához. Mária Terézia is megszállt benne, működött kollégiumként, angolkisasszonyok zárdájaként és szolgált katonai célokat. 1802-ben kapta mai feladatát ez a büszke történetű palota.
Önnek melyik a kedvenc helye a Dunakanyarban?
A szoba.hu Dunakanyar környéki szállás kínálata itt található.