Az ember néha szeret új, a megszokottól teljesen eltérő környezetben lenni és egy barlangi séta pont ilyen. Egy teljesen új világ, más szabályokkal és látványvilággal. Mai cikkünkben Magyarország néhány ismert, turisták számára is látogatható barlangját mutatjuk be.
Aggteleki-cseppkőbarlang
Az ország legismertebb barlangját a földrajzórákról a Baradla–Domica-barlangrendszer néven ismerhetjük. Ez a járat a Világörökség részét képező Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt leghosszabb része, összesen 25,5 km hosszú, az Aggteleki Nemzeti Park része. Bejárata ősidők óta ismert, Aggtelek felől egy fehér sziklafal tövében nyílik. Először 1549-ben említik meg és az 1800-as években kezdtek el a feltérképezésével foglalkozni. 1995-ben vált a világörökség részévé.
Ötféle túra is indul, de bizonyos útvonalakat csak előzetes bejelentéssel látogathatunk meg. A barlang hihetetlen mennyiségű és fajtájú cseppköve mellett mindenképp figyelemre érdemes a koncertterem is. Egy egész színpad épült fel a hegy belsejében, ezzel igazán egzotikus környezetet létrehozva a zenehallgatáshoz.
Szeleta-barlang
A Szeleta-barlang már az ősidőkben is ismert volt. A Bükk hegységben, Miskolc mellett található barlangot először 1907 környékén térképeztek fel. Több leletet is találtak a termeiben, például lándzsahegyeket, cserépedény töredékeket és csontokat. Az ősemberek kultúrája iránt érdeklődők számára így igazán érdekes lehet ez a hely.
A feltárás során talált eszközök egy részének valódiságát kétségbe vonták. Magyarországon nem volt még hasonló leletanyag, amivel összehasonlíthatták volna a tárgyakat, ezért Bécsbe vitték azokat. Ott úgy vélte Hugo Obermaier, hogy nemrég készült eszközökről van szó, viszont a Nemzetközi Paleontológiai Kongresszuson Kadić Ottokár, a barlang feltárója előadást tartott eredményeiről. Elismerték kutatásait és így született meg a Szeleta-kultúra fogalma.
Szent István- és Anna-barlang
Lillafüred környéke igazán elbűvölő vidék a Bükk hegyei közt. Ha bejártuk az összes felszínen található látványosságot, merüljünk mélyebbre a hely érdekességeibe: két nagyobb barlang, az Anna- és a Szent István-barlang is várja a turistákat.
Az Anna-barlang bejárata a Függőkert aljában található. Az 570 méteres rendszerből 208 métert látogathatunk meg. Óránként indulnak 25 perces túrák, ha minimum 10 fő jelen van. A barlanggal kapcsolatban egy további érdekesség, hogy Petőfi Sándor is járt ott 1847-ben. A Szent István-barlang bejárata a Palotaszálló épületétől 500 méterre található. Az 1043 méter hosszú rendszerből 170 métert mutatnak be. 30 perces túrákon vehetünk részt, ha legalább 10 fő összegyűlt a csapatba.
Miskolctapolcai barlangfürdő
A Miskolctapolca területén található barlangfürdő Európában egyedülálló. 30 fokos vize és klímája gyógyhatású. Már 1723-ban elkezdték az építkezést 3 medencével és egy vendégfogadóval, ám ekkor még magában a barlangban nem lehetett fürödni. 1939-ben kezdték meg egy új fürdőház építését, amikor feltört a 31 fokos víz. Az 50-es évek végén már kialakult a mai barlangfürdő.
A barlangok mellett wellness szolgáltatások és különböző medencék is várják a vendégeket. Szaunákban pihenhetünk vagy felmelegedhetünk a beltéri, 30 fok körüli medencékben. A belső medencék csoportjába tartozik a Római Terem, 2 termálmedence, a Csillagterem, az Öreg barlangi medence és a Fürdőcsarnok. Kívül különböző élménymedencék szolgálják a vendégek további kényelmét.
Tapolcai-tavasbarlang
Tapolca ismert látványosságát, a tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel, majd felszerelték villanyvilágítással és megnyitották a látogatók számára. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található barlangban szokatlan módon ismerhetjük meg a barlangászatot. Az út során csónakokkal lehet közlekedni, mivel a járatokat a mai napig 18-20 fokos víz alakítja. A barlang vize nem élettelen, ugyanis benne úszik a helyiek által csetrinek nevezett kis hal.
Két és fél kilométert járhatunk be a rendszerből, ebből 300 métert csónakkal. A csónakázás a felsőbb rendszerekben történik és a tiszta vízben leláthatunk a mélyebben fekvő járatokba. A barlang legnagyobb terme 20 méter hosszú, 3-5 méter széles és 8 méter magas.
Pál-völgyi-cseppkőbarlang
A Budapest környékieknek biztos ismerős ez a barlang, amely kedvelt helyszíne az iskolai kirándulásoknak. Összesen 19 km hosszú járatrendszert térképeztek fel a budai hegyek belsejében és ebből 500 métert nyitottak meg a turisták számára. Hétfő kivételével minden nap indulnak túrák a barlangba. Ne felejtsünk el pulóvert vinni, ugyanis egész évben 10 fok van a cseppkövek között, és a túra 60 percig tart.
1902-ben már ismert volt a barlang, de akkor sokkal kisebb részét járták be. A legenda szerint 1904-ben beomlott egy bárány alatt a föld és a rendszer újabb részei váltak elérhetővé. Később, a 80-as években érték el a Pál-völgyi-barlang határait.
Szemlő-hegyi-barlang
Budapesten a II. kerületben található a bejárata. Érdekessége, hogy babakocsival és kerekesszékkel is látogatható a 40 perces túra. Kedd kivételével, minden nap nyitva van és 2230 méter hosszából 250 méter bejárható. A légzőszervi problémákkal küszködők számára a barlang gyógyító hatású, mert a járatokban magas a nedvességtartalom és nagyon tiszta a levegő.
1930-ban egy kőfejtés során nyitottak bejáratot a rendszerbe. A cseppkövek és a falak a hévizek hatására formálódtak. A barlang mai infrastruktúrájának kiépítése a 60-as években kezdődött el, és 1986-ban nyitották meg a nagyközönség előtt.