Hazánk területén számos összefüggő vagy mozaikos elrendezésű nemzeti park található, a kiemelten védett területek közül több a Világörökség része. A nemzeti parkok nemcsak remek kirándulóhelyek, de segítségükkel sokat tanulhatunk a természetről, az állatokról. Arra is jó lehetőséget kínálnak, hogy természetes közegükben figyeljünk meg jellegzetes vagy éppen veszélyeztetett növény- és állatfajokat.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partján fekszik, a Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje által határolt területen. Az erdők, rétek és lápok mozaikjában páratlanul gazdag növény- és állatvilág él. A nemzeti park természeti értékei közé tartoznak többek között a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Káli-medence kőtengerei vagy a Tihanyi-félsziget forráskúpjai. A Kis-Balaton madárvilága európai hírű.
A terület a természetjáráson kívül is számos élményt tartogat. Balatonederics közelében indul Magyarország tizedik leghosszabb barlangja, a fokozottan védett Csodabogyós-barlang. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A balatonfüredi Lóczy-barlang kisgyermekes családoknak is ideális programot kínál. A kivilágított, jól járható barlang az évmilliókkal ezelőtt leülepedett, jól rétegzett mészkő látványa és a kőzet oldódása során kialakult gömbüstök, fülkék miatt nyújt érdekes különleges látványt.
Jó program lehet a tihanyi Levendula Ház meglátogatása, amely minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a Tihanyi-félszigetet. Egy város alatti csónakázásra csábít a felújított tapolcai Tavasbarlang, a Hegyestűn sétálhatunk az egykori bazaltvulkán kráterében, régi magyar háziállatokat simogathatunk a Salföldi Majorban, valamint Kápolnapusztán a Bivalyrezervátumban. „Fekete István nyomában” túrán vehetünk részt a Kis-Balatonon. Bakonybélen a Pannon Csillagda egész évben várja a látogatókat digitális planetáriumával, professzionális távcsőparkjával, csillagászati és űrkutatási kiállításával. Egész évben több mint 60 program várja az ide látogatókat.
Tanösvények ismertetik meg a látogatókat a természeti értékekkel Tihanyban, a Szent György-hegyen, a Badacsonyon, Szigligeten, a Keszthelyi-hegységben Balatonedericsnél, a Kis-Balatonon a Kányavári-szigeten, a Somlón és a Bakonybél melletti Gerence-pusztán. A hazai nemzeti parkok közül elsőként okostelefon alkalmazás segíti a túrázókat, amely ingyenesen letölthető.
Őrségi Nemzeti Park
A 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természetközeli állapotban lévő területeit foglalja magában. A csend és friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó kisparaszti gazdálkodás hagyományai és termékei jelentik a terület fő vonzerejét. A nemzeti park területének 63 százalékát borítják erdők. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhető, hogy az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.
A nemzeti park folyók és patakok által szabdalt dombvidéke nem fukarkodik természeti és kulturális értékeivel. Itt található Magyarország leggazdagabb lepkefaunája és néhány nemzetközileg is védett, ritka szitakötőfaj is él itt. Az Őrség falvaiban még ma is sokfelé megcsodálhatók a népi építészet jellegzetes elemei, a “szoknyás” fa haranglábak és az Árpád-kori vastag falú, erődszerű templomok.
A nemzeti park vezetett túrákat kínál Velemérbe és Őriszentpéterre az Árpád-kori templomokhoz, a pankaszi zsúppal fedett és a gödörházi fazsindelyes haranglábakhoz, Magyarszombatfára a fazekas múzeumba, ahol akár ki is próbálhatjuk magunkat a korong mellett, valamint a szőcei tőzegmohás lápréthez, Felsőszölnökre, a Hampó-völgybe, Hármashatár-kőhöz és Szalafőre, a pityerszeri falumúzeumba.
Az Őrség tanösvényein végighaladva megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, geológiai és természeti értékeit. Tartalmas program lehet a Ság-hegyi helytörténeti kiállítás, ami a Ság régészeti leleteiről, változatos élővilágáról, bányászati emlékekről mesél. Az őriszentpéteri Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont felejthetetlen nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák népszerű helyszíne.
Duna-Dráva Nemzeti Park
A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerű területen fekszik, a Duna és a Dráva mentén. A terület elsősorban az élő és holt vizek miatt értékes, de állat- és növévnyvilága, különösen a madárfajok sokszínűsége is jellemzi. A Duna jobb partján az ártéri erdők, a gemenci kisvasút, a Nyéki Holt-Duna ág vagy Mohács kínál látnivalót. A Dráva bal partján a Barcsi Borókás, a drávaszentesi üde rétek, Babócsa, a Holtágak, az ártéri erdők és morotvatavak érdekesek.
A Duna-menti ártér kialakulását vadakkal és halakkal teli élővilágát mutatja be a Trófea Múzeum, amely a gemenci kisvasút bárányfoki állomásától gyalogosan közelíthető meg. Mohácson, a Történelmi Emlékhely állít emléket az 1526-os mohácsi vésznek, amikor a Szulejmán török szultán által vezetett had megsemmisítette a 16 ezer katonából álló magyar sereget.
Többek között hagyományos ártéri mesterségeket – halászat, méhészkedés, gyümölcstermesztés és egyéb kismesterségek – űző emberekkel lehet találkozni, valamint legelésző szürkemarhákat, rackajuhot, szárnyasokat nyílik alkalmunk szinte testközelből megfigyelni a Taplós-Gógai Bemutató Övezetben, Gemencen.
A Dráva mentén érdemes ellátogatni Drávaszentesre, ahol a kb. 3 km hosszan vezető földúton végigjárva információs táblák segítségével tájékozódhatunk a Drávaszentest övező terület történetéről és élővilágáról. Az út a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhelyen elhelyezett madármegfigyelő toronynál ér véget. A nemzeti park területén számos tanösvényt járhatunk végig. Az utóbbi években szinte a vízi turizmus robbanásszerű fejlődésnek indult a Duna és a Dráva térségében, hiszen a természeti érték megismerésére is kitűnő alkalom a vízi kirándulás. Drávai vízitúrához a parkigazgatóság engedélyét kell kérni.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
A fővárostól északra, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, valamint a Duna és az Ipoly folyók által határolt területen helyezkedik el a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A több mint 60 ezer hektárnyi terület egyik legszebb része a Dunakanyar. A terület különlegességét a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozásának köszönheti. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak.
Az ismeretterjesztést kiválóan szolgálja Vác közelében az ártéri erdő tanösvény, a Pilisben a mogyoróhegyi oktatóközpont, Szokolyán a Királyréti Oktató- és Látogatóközpont, a Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja, valamint az Esztergomi Bemutatóközpont.
A terület növényzetének botanikai értékei között több olyan faj található, amelyek csak a Kárpát-medencében honosak, sőt, kifejezetten csak a nemzeti park területén élő faj is akad. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően a nemzeti park állatvilága is változatos. A nemzeti park területén található a Pálvölgyi-barlang, ahol változatos cseppkövek, gömbszerű hévízes oldásformák és ősi kagylólenyomatok tárulnak a látogató szeme elé. Népszerű kirándulóhely a Szemlő-hegyi barlang is, amelynek különlegesen tiszta levegője terápiás célokat is szolgál.
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggtelek vidékén alapított Aggteleki Nemzeti Park több mint 20 ezer hektáros területe különleges természeti értékeket véd. Legismertebb a barlangrendszere, amely a Szlovák-karszt barlangjaival együtt, 1995-től a Világörökség része. Itt található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. A barlangvilágot nemcsak túrák során lehet felfedezni, hangulatos barlangi koncertek is elhangzanak itt. A látogatók az Aggteleki-karszt 6 barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra során belül.
Ezen kívül felszíni túrákon is részt vehetnek a természetkedvelő turisták. Az Aggteleki Nemzeti Parkban, Jósvafőn található hazánk egyetlen hucul törzstenyészete, mely az ősi vadlovakhoz, illetve a honfoglaló magyarok lovához genetikailag igen közelálló lófajta. A nemzeti park területén fekszik Rudabánya, ahol a 10-12 millió éves lignitrétegből előkerült az híres előemberlelet, a Rudapithecus. A barlangokon kívül találhatóak itt középkori vár- és kolostorromok, kúriák és kastélyok is. Különleges látnivalót nyújtanak az épen megmaradt falusi parasztporták és házak, az ipartörténeti emlékek és a temetők.
Ön járt mostanában valamelyik nemzeti parkban?
A szoba.hu belföldi szállás kínálata itt található.