Az ország legismertebb fürdőit bemutató cikksorozatunk (1, 2, 3, 4, 5) nem lenne teljes a főváros említése nélkül. Így a sorozat záró részeként mai írásunkban Budapest legnépszerűbb fürdőit vesszük sorra.
Széchenyi Gyógyfürdő
Pest első gyógyfürdője Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti a létrejöttét, hiszen az ő kezdeményezésére végeztek mélyfúrásokat a Városligetben, ahol 1881-ben már Artézi fürdő működött. A Széchenyi Gyógyfürdő 1913-ban épült meg, Czigler Győző tervei alapján és az évtizedek folyamán Európa egyik legnagyobb és legnépszerűbb fürdőkomplexumává nőtte ki magát.
A fürdő vízellátásáról az 1938-ban átadott II. számú Szent István-kút gondoskodik. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős. Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és jelentős mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz. A fürdő vize ízületi problémák és gyulladások, valamint ortopédiai és baleseti utókezelések esetén hatásos.
A Széchenyiben 3 kültéri, 15 beltéri medence, valamint 10 szauna és gőzkabin működik. A hagyományos szolgáltatásokon és gyógykezeléseken kívül a fürdő sportolási lehetőséget is kínál: többek között vízi aerobik foglalkozásokat is tartanak.
Gellért Gyógyfürdő
A Szabadság híd budai hídfőjénél, a Gellért-hegy lábánál áll Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője, a Gellért Szállóval egybeépült Gellért fürdő. Az épület 1918-ban épült, de helyén már a 15. században is “csodahatású” források bugyogtak a korabeli források szerint. A hely a törökök körében is igen kedvelt volt, mivel vize forróbb volt, mint a többi budai fürdőé akkoriban. A gyógyfürdő az évek során hullám strandfürdővel és pezsgőfürdővel is bővült. A hely nagyszerűen ötvözi a történelmi hagyományokat és a modern technikai felkészültséget.
A Gellért-hegy belsejében létesített forrásfoglalások biztosítják a fürdő vízellátását. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. A víz kiválóan alkalmas ízületi problémák, gerinc megbetegedések, porckorong bántalmak, idegzsábák, érszűkület és keringési zavarok enyhítésére, gyógyítására. A Gellértben 12 medence található és a fürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel és inhalatóriummal is rendelkezik, de különféle wellness kezeléseket is igénybe lehet venni. A fürdőben van külön férfi és női részleg, koedukált fürdőzésre vasárnaponként van lehetőség.
Rudas Gyógyfürdő
A Rudas Gyógyfürdőt Szokoli Musztafa budai pasa építtette az 1560-as években, ekkor alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. A 10 méter átmérőjű kupolát nyolc oszlop tartja, ami alatt egy nyolcszögletű medence áll. Az uszoda, melyben a víz egyedülállóan meleg, 29 fokos, 1896-ban épült. A Rudas nemcsak az éjszakai fürdőzési lehetőségről híres, hanem arról is nevezetes, hogy 1936-tól egészen a közelmúltig csak férfiak látogathatták. Ez a szabály időközben változott, kedd lett a nők napja, hétvégén pedig koedukált fürdőzésre is van mód.
A fürdőben nappali kórház működik komplex fizioterápiás részleggel, ivócsarnokában a Hungária, az Attila és a Juventus források vize fogyasztható ivókúra keretein belül. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. A gyógyvíz ízületi problémák és gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák és a csontrendszer mészhiányos állapota esetén alkalmazható hatékonyan.
Lukács Gyógyfürdő
A mai Lukács Gyógyfürdő közelében a 12. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek tagjai telepedtek le, akik a kolostor mellé fürdőt is építettek. A hely a törökök idején is népszerű volt, ez volt Musztafa pasa kedvenc fürdőhelye. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került, majd Palotay Fülöp vásárolta meg 1884-ben. Ezt követően jött létre a modern vízgyógyászati osztály és átépítették az uszodát, majd 1937-ben a fürdő ivócsarnoka is megépült.
A gyógyfürdő jelleg később élményelemekkel is bővült az élménymedencének köszönhetően, míg a modern wellness részlegen infra szauna, merülő medence és Kneipp-medence gondoskodik a kikapcsolódásról. A fürdő vize nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Kiválóan alkalmas ízületi problémák, gerincdeformáció, porckorongsérv, idegzsábák és sérülés utáni állapotok kezelésére.
Király Gyógyfürdő
A Király Gyógyfürdőnek nincs közvetlen melegvízbázisa, vizét a Lukács fürdő környékéről kapja. A törökök azért építették a forrásoktól távolabb, hogy ha ostromra kerül a sor, akkor se kelljen lemondaniuk a fürdőzés élményéről. Az építést Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be.
1796-ban, Buda visszafoglalása után a fürdő a König család birtokába került. Ők építették át mai formájára, megőrizve műemlék jellegét. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott, teljes felújítására 1950-ben került sor. A Király fürdőben 4 medence és egy pezsgőfürdő várja a vendégeket, emellett különféle masszázsok, szauna, gőzkamrák és víz alatti vízsugármasszázs is kényezteti a vendégeket.
Önnek melyik a kedvenc budapesti fürdője?